1. fejezet

 

Fordította: Tony

 

Rebekah megigazította a párnát a bátyja feje alatt. Lesimította a takarót a derekán. Leszedett egy kósza hajszálat a kórházi hálóingről, és a púderkék szőnyegre pöckölte. A karját természetesebb pozícióba állította az oldala mellett. Megnyalta a hüvelykujját, és ledörzsölt egy mustárfoltot a szája sarkából.

Dave felszisszenve elfordította a fejét, próbált elmenekülni a cicamosdatás elől. – Abbahagynád végre, Reb?

– Bocs – mondta a lány. – Csak ideges vagyok. Tényleg eljönnek?

– Persze, hogy eljönnek. Visszajöttek a turnéról, és még nem rúgtak ki. – Dave felhorkant, és az egyik kezével megszorította a takarót. Rebekah a büszkeség és a kétségbeesés között ingadozott, amikor szembesült vele, hogy milyen messzire jutott Dave a balesete óta, és milyen messze van még a felépülése. – És soha nem fognak belemenni ebbe a tervbe, Reb. Soha.

– Én csak ideiglenesen helyettesítenélek, Dave. Amíg vissza nem tudsz menni a turnéra. Kétségtelenül te vagy a világ legjobb front of house[1] mérnöke, és te találtad ki a tökéletes megoldást a dilemmájukra. Nem fognak kirúgni.

– Nem hiszem, hogy van más választásuk, Reb. Nem folytathatom FOH-ként, ha nem férek a keverőpulthoz. És még ha el is érném, akkor sem tudnám elég gyorsan beállítani a csúszkákat ahhoz, hogy élő koncert közben lépést tartsak a zenekarral.

– Dehogynem, Dave. Csak idő kell, hogy felépülj. Addig én kezelem a keverőpultodat, amíg vissza nem tudsz térni. Boldogan segítek. – Valójában a bátyja épp annyira segített neki, mint ő a bátyjának. Egy metálbanda sem akart női hangmérnököt alkalmazni. Dave figyelmeztette, mielőtt elkezdte az iskolát. Mondta, hogy popzenét fog keverni a plázakoncerteken. Ő elhatározta, hogy bebizonyítja az ellenkezőjét, de az elhatározás eddig nem vezetett sehová. Ha valaki adna neki egy esélyt, meg tudná mutatni, hogy egy nő is lehet olyan kemény, mint egy férfi.

– Tudom, mennyire szeretnél segíteni, hugi, de nem hiszem, hogy bele fognak egyezni. Alulról kell kezdened, és felfelé dolgoznod magad, nem számíthatsz arra, hogy az iskola után rögtön az egyik legnagyobb zenekarnál kapsz munkát.

A lány elszorult szívvel felsóhajtott. Próbált nem túlságosan duzzogni. Tudta, hogy a bátyjának igaza van, de a türelem soha nem volt Rebekah legerősebb tulajdonsága. Valójában, a türelem nem is tudott az ő létezéséről.

– De megteszek mindent, hogy lássák, ez egy működőképes megoldás – mondta Dave. – Hogy elég jó vagy, hogy átvedd a helyem.

A lány arcán a-bátyám-egy-szuperhős mosoly jelent meg. – Tényleg?

– Csak ne légy túl csalódott, ha nemet mondanak.

Az összetörné őt. Imádta a Sinnerst, és minden egyes dal minden hangjegyét, amit valaha is elhagyta tehetséges kezeiket, ujjaikat, szájukat, lábukat és minden más testrészüket, amit a zene megalkotásához használtak. A főiskolán a záróprojektjét is a Sinnersből csinálta. Zseniálisnak értékelték, és ez a végzős osztály élére emelte. Dave mosolygott, és a tekintete a nemrégiben befestett hajára vándorolt. Megrázkódott.

– Anya látta már a hajadat? – kérdezte.

Rebekah elvigyorodott, és egyik kezével végigsimított platinaszőke, vállig érő haján. Az alsó tincseket nemrég kobaltkékre festette. Mióta visszanőtt a haja, szerette felhívni rá a figyelmet. Furcsa, hogy huszonnégy évesen teljesen kopasznak lenni mit tesz egy lánnyal. Emellett, Rebekah mindig szerette kiakasztani az anyját, még ha ez azt is jelentette, hogy rendszeresen ördögűzésnek vetik alá. – Szerinted tetszeni fog neki?

– Ööö… nem.

– Helyes – kacagott. – Szóval, az összes bandatag eljön hozzád meglátogatni? – A szíve izgatottan dobogott.

Dave rávigyorgott. – Úgy érted, hogy Trey is velük lesz-e?

Lebukott. Volt ez a lihegő-vágyakozó-izéje a Sinners gitárosa, Trey Mills iránt, és Dave tudta ezt. Valószínűleg onnan, hogy ahányszor beszéltek, üzentek, vagy emaileztek, a lány mindig megkérdezte, hogy van Trey. Dave inkább mindig azt mondta el, hogy ki Trey. De nem sikerült csökkenteni az érdeklődését. Ellenkezőleg, Trey hódításainak hosszú listája még kívánatosabbá tette. Rebekah biztos volt benne, hogy Trey tudna tanítani neki egy-két dolgot a hálószobában, és nagy szüksége volt egy kis figyelemre ezen a téren.

– Nem tudom, hogy Brian visszatért-e már a városba – mondta Dave. – Lehet, hogy még mindig Kansas Cityben van a feleségével, de elég biztos, hogy a többiek benéznek. Beleértve Nem-Tudja-A-Gatyában-Tartani Millst is. Az lesz a legjobb, ha távol maradsz tőle, Reb.

Ó, nem, ez nem a legjobb elképzelés. A pasi arra lett teremtve, hogy felfalják. Kit érdekel utána a gyomorrontás. Őt nem.

Egy ököl kopogtatott az ajtón.

Ők voltak? Rebekah szíve kihagyott egy ütemet. – Bújj be! – kiáltott ki Dave.

Az ajtó kinyílt, és Rebekah buja álmainak tárgya dugta be a fejét. Egyik perzselő zöld szemét eltakaró koromfekete hajával, a minden pórusából áradó szexualitással, Trey Mills tetőtől-talpig végigmérte Rebekah-t. A lány egész teste átforrósodott. Trey féloldalasan Dave-re vigyorgott. Rebekah testhőmérséklete megint emelkedett néhány fokot.

– Bocs, hogy megzavarom az ünneplést, haver. – Trey felvonta mindkét sötét szemöldökét, az egyikben kis ezüstkarika volt. – Később visszajövünk.

Becsukta az ajtót.

Édes istenem, elmegy!

Rebekah átszelte a szobát, és felrántotta az ajtót. – Várj, ne menj el! Nincs itt semmi ünneplés. Dave húga vagyok, Rebekah.

                                                      🎇🎇🎇

Eric leengedte a kezét Jace homlokáról, és tátva maradt a szája.

Rá.

Körülbelül öt percig.

Elfelejtette, miért tartotta Jace-t fojtófogásban. Valami eljegyzési gyűrűről volt szó, és Jace domina barátnőjéről, Aggie-ről. Elfelejtette, hogy alig várja, hogy megvehesse az új, egyedi tervezésű cintányért a dobfelszereléséhez, miután meglátogatták hogy-is-hívják Dave-et, akit épp most engedtek ki a kórházból. Elfelejtette, hogy a járáshoz bal láb, jobb láb – nem bal, bal, bal, botlás, jobb láb kell. Elfelejtette, hogy a belégzéshez a mellkasának ki kell tágulnia.

Eric fuldoklott a saját nyelvétől.

Ő volt az. Ott állt. Kábé a válláig ért. Kicsi. Nőies. Szőke és kék hajú. Gyönyörű és imádnivaló a felemás térdharisnyájában, lila trikóban, és zöld miniszoknyában. Tényleg ő volt az. A nő Eric álmaiból.

És Treyről áradozott. A kurva életbe.

Várjunk, gondolta Eric. Talán elhamarkodottan következtetett. Lehet, hogy tévesek voltak a jelek. Még soha nem látta a lányt, úgyhogy biztosra kellett mennie. Eric felemelte a hosszú hajtincset, amit negyvenkilenc naponta más élénk színűre festett, és megbámulta. Nem csalt az emlékezete. Tényleg kobaltkék volt – ugyanaz az árnyalat, mint az ő alsó hajtincsei. Mi ennek az esélye? A kismet[2] akarta így. A végzet. Sors. Gondviselés. Valamennyi együtt…

Azt mondta, Rebekah a neve. Ez volt Eric kedvenc neve.

Legalábbis most az.

Rebekah elszakította a tekintetét Treyről, és észrevette, hogy Eric a saját haját tanulmányozza, mint egy idióta. – Szép szín – mondta ördögi vigyorral.

Eric szája tátva maradt.

Rá.

Körülbelül öt percig.

Körülötte folytatódott a beszélgetés, de ő csak bámult tovább. A szeme kiszáradt és viszketett, mert elfelejtett pislogni.

Valami oldalról fejbevágta. Felriadt, és elfordítva a fejét látta, hogy Sed, a Sinners énekese kérdőn néz rá. – Nos?

– Nos, mi?

– Szerinted adjunk neki egy esélyt? – kérdezte Sed. Úgy tűnik, Eric valamiről lemaradt, amíg tátogott, botladozott, fuldoklott, még többet tátogott, és nem pislogott –ebben a sorrendben.

Jace hátbaveregette Ericet. – Minden oké, Sticks? – kérdezte. – Valami rossz sajtot ettél?

Sajt? Mit a fene az a sajt?

Eric agya általában nagyon jól működött, de úgy látszik, ezzel a szexi teremtménnyel egy szobában nem.

– Ígérem, hogy megteszek minden tőlem telhetőt – mondta Rebekah, lágy hangja mindenféle furcsa érzelmet keltett Eric mellkasában. Elengedte Trey karját, és megállt pontosan Eric előtt. Samponjának eperillatától elgyengült Eric térde. De lehet, hogy attól a babakék szempártól, amely a sűrű, fekete szempillák alól bámult rá. – Megengeded, hogy nektek dolgozzak? – A lány megérintette a mellkasa közepét, a szíve pedig az ujjbegyei alatt kalapált. – Nem fogod megbánni.

Eric nagyot nyelt. Fogalma sem volt, hogy miről beszél, de az, hogy neki dolgozik, nagyon is pompásan hangzott. – Igen.

A lány boldogan felsikoltott, átölelte, és magához szorította. Majdnem ledöntötte a lábáról, miközben izgatottan ugrált. Mielőtt a férfi a karjaiba kaphatta volna, hogy elvigye a legközelebbi békebíróhoz, ahol aztán örök hűséget fogadnak, Rebekah elengedte, és átölelte Jace-t, majd Sedet. Eric összerezzent, amikor a lány Treyre tapadt. Száz százalékig nyilvánvaló volt, hogy kit akart. Most, hogy csak ő és Trey Mills maradt szingli a csapatban, Eric úgy gondolta, elég jó esélyei vannak, hogy találjon valami kedves lányt magának.

Nincs szerencséje.

Trey suttogott valamit a fülébe. A lány kuncogott, és visszasuttogta: – Ne itt!

Eric a legközelebbi fal felé fordult, és többször is beleverte a fejét.

 

---

[1] front of house (FOH) – Így nevezzük a technika azon részét, mely a nézők felé szól. Ezt hallja, ezt élvezi a publikum, így nagyon fontos, hogy megfelelő minőségű legyen, és hozzáértő személyzet kezelje.

[2] kismet = sors vagy végzet. Az iszlámban a kismet Allah akaratára utal. De a köznyelvben arra is használják, hogy olyasmire utaljon, amiről úgy gondoljuk, hogy "úgy kellett lennie”